The Alternative Hungarian Dictionary

Android app on Google Play

Colourful extracts from Wiktionary. Slang, vulgarities, profanities, slurs, interjections, colloquialisms and more.

Page 4 of 4

Entries

punci etymology From the German punze (vulgar), from Punze. pronunciation
  • /ˈpuntsi/
  • {{hyphenation}}
noun: {{hu-noun}}
  1. (vulgar, slang) pussy (female genitalia)
Synonyms: nuni, picsa, pina, puna, puni, suna, vagina
ramaty etymology Probably a Czech loanword, compare dialectal ramotí. pronunciation
  • /ˈrɒmɒc/
  • {{hyphenation}}
adjective: {{hu-adj}}
  1. (colloquial) wretched, rubbishy
randi etymology diminutive of randevú pronunciation
  • {{hu-IPA}}
  • {{hyphenation}}
noun: {{hu-noun}}
  1. (colloquial) rendezvous (a romantic meeting between two people)
rávág etymology {{hu-prefix}} pronunciation
  • {{hu-IPA}}
  • {{hyphenation}}
verb: {{hu-verb}}
  1. (intransitive) to strike a blow at someone or something ({{hu-case}}), to whack (to deal a sharp blow) öklével rávág az asztalra - strike the table with one's fist
  2. (transitive, colloquial) to reply quickly and assertively, to give a rapid, determinded answer, a lightning retort
rejszol pronunciation
  • /ˈrɛjsol/
  • {{hyphenation}}
verb: {{hu-verb}}
  1. (slang) to jerk off, to rub off, to masturbate (male)
rendőr etymology rend + őr, {{hu-langref}} pronunciation
  • /ˈrɛndøːr/
  • {{hyphenation}}
noun: {{hu-noun}}
  1. policeman (a member of the police)
Synonyms: andris (dated, slang), zsaru (colloquial)
repetál etymology From Latin repetō {{R:TotfalusiEty 2005}} {{hu-suffix}}. pronunciation
  • {{hu-IPA}}
  • {{hyphenation}}
verb: {{hu-verb}}
  1. (intransitive, colloquial) to take/have a second helping
reszkíroz etymology From German riskieren, from French risquer, from risque {{R:TotfalusiEty 2005}}{{hu-suffix}}. pronunciation
  • {{hu-IPA}}
  • {{hyphenation}}
verb: {{hu-verb}}
  1. (transitive, colloquial) to risk
Synonyms: kockáztat
retek {{wikipedia}} pronunciation
  • /ˈrɛtɛk/
  • {{hyphenation}}
noun: {{hu-noun}}
  1. radish
  2. (informal) dirt (singular only)
Synonyms: (dirt) kosz, mocsok, szutyok
retirál etymology From German retirieren, from French retirer, from ll retirare, from re- + tirare {{R:TotfalusiEty 2005}} {{hu-suffix}}. pronunciation
  • {{hu-IPA}}
  • {{hyphenation}}
verb: {{hu-verb}}
  1. (intransitive, archaic) to retire (to retreat from action or danger; to withdraw for safety or pleasure; as, to retire from battle)
  2. (intransitive, colloquial, of debate) to withdraw, retreat (to give up one's point of view)
Synonyms: hátrál
retyerutya pronunciation
  • /ˈrɛcɛrucɒ/
  • {{hyphenation}}
noun: {{hu-noun}}
  1. (pejorative) kindred (distant and close relatives, collectively)
  2. odds and ends (all one's belongings)
róka {{wikipedia}} pronunciation
  • /ˈroːkɒ/
  • {{hyphenation}}
noun: {{hu-noun}}
  1. fox
  2. (slang) vomit, puke, barf
rongyos etymology {{hu-suffix}} pronunciation
  • /ˈroɲɟoʃ/
  • {{hyphenation}}
adjective: {{hu-adj}}
  1. ragged, tattered, frayed
  2. (colloquial) measly, lousy, paltry
röhög etymology From an imitative root, presumably associated with the sounds of animals, especially pigs {{hu-suffix}}. {{R:Zaicz 2006}}{{catlangname}} pronunciation
  • {{hu-IPA}}
  • {{hyphenation}}
verb: {{hu-verb}}
  1. (derogatory) to guffaw, snicker, giggle, laugh
Synonyms: kuncog, vihog
ruszki etymology From Russian русский 〈russkij〉. pronunciation
  • /ˈruski/
  • {{hyphenation}}
adjective: {{hu-adj}}
  1. (colloquial, pejorative) Russian
noun: {{hu-noun}}
  1. (colloquial, pejorative) Russian (person)
sajna etymology From the verb sajnál. pronunciation
  • /ˈʃɒjnɒ/
  • {{hyphenation}}
interjection: {{head}}
  1. (archaic, colloquial) alas, unfortunately
Synonyms: sajnos
saller etymology Originally a brand-name (Schaller). pronunciation
  • /ˈʃɒlːɛr/
  • {{hyphenation}}
noun: {{hu-noun}}
  1. vulcanizing patch for tyre-repairs
  2. (colloquial) slap in the face
samesz etymology From the Yiddish שאַמעס 〈şʼamʻs〉, from the Hebrew שַׁמָּש 〈şǎmá̇ş〉. pronunciation
  • /ˈʃɒmɛs/
  • {{hyphenation}}
noun: {{hu-noun}}
  1. a synagogue servant
  2. (colloquial) aide person
sarzsi etymology From German Charge, from French charge, from charger, from Malayalam carricō, from Latin carrus. pronunciation
  • /ˈʃɒrʒi/
  • {{hyphenation}}
noun: {{hu-noun}}
  1. (archaic, military) rank, stripe
  2. (colloquial, military) non-commissioned officer, warrant officer
satöbbi etymology From s a többi (and so on). pronunciation
  • /ˈsɒtøbːi /
  • {{hyphenation}}
pronoun: {{head}}
  1. (colloquial) et cetera, and so on, and so forth
Most of the time, it is used in speech. In writing, it is abbreviated as stb. (with a period) which is pronounced satöbbi. Written dialogs imitating real life may contain the form satöbbi.
séf etymology From French chef de cuisine (literally, "head of the kitchen"). pronunciation
  • /ˈʃeːf/
noun: {{hu-noun}}
  1. chef
  2. (informal) boss
Synonyms: (chef): főszakács, (boss): főnök
segg etymology From fiu *śäŋkɜ. pronunciation
  • /ˈʃɛɡː/
  • {{hyphenation}}
noun: {{hu-noun}}
  1. (vulgar) arse UK, ass US (buttocks)
seggfej etymology segg + fej pronunciation
  • /ˈʃɛkfɛj/
  • {{hyphenation}}
noun: {{hu-noun}}
  1. (vulgar) arsehole UK, asshole US
Synonyms: faszfej
ser pronunciation
  • /ˈʃɛr/
noun: {{hu-noun}}
  1. (archaic, dialectal, humorous) beer
An archaic and dialectal variant of sör, but today it can also be humorous in informal conversations. In compound words and derivations, only sör is used. Synonyms: sör
serbli pronunciation
  • /ˈʃɛrbli/
  • {{hyphenation}}
noun: {{hu-noun}}
  1. (colloquial) chamber pot
Synonyms: éjjeliedény
séró etymology From Romany shero. pronunciation
  • /ˈʃeːroː/
  • {{hyphenation}}
noun: {{hu-noun}}
  1. (slang) hair, haircut
  2. (slang) head
sezlon Alternative forms: sezlony (dialectal) etymology From German Chaiselongue, from French chaise-longue (literally, "long chair"), from chaise + longue. pronunciation
  • /ˈʃɛzlon/
  • {{hyphenation}}
noun: {{hu-noun}}
  1. chaise longue
  2. (colloquial) couch, divan
sipirc etymology Derived from sicc. pronunciation
  • /ˈʃipirt͡s/
interjection: {{head}}
  1. (colloquial) off you go! out/off with you! scram!
slepp etymology From German Schleppe, from schleppen. pronunciation
  • /ˈʃlɛpː/
noun: {{hu-noun}}
  1. train (elongated back portion of a dress or skirt)
  2. barge, towboat
  3. (pejorative) attendant, entourage, retinue
Synonyms: (train, barge) uszály
spájz Alternative forms: spejz etymology From Bavarian Speis, from Middle High German spise, from Old High German spisa, from Malayalam spensa, from Latin expensa, from expendō. pronunciation
  • /ˈʃpaːjz/
  • {{hyphenation}}
noun: {{hu-noun}}
  1. (colloquial) pantry, larder
Synonyms: éléskamra
spekulál etymology From German spekulieren, from Latin speculari {{R:TotfalusiEty 2005}} {{hu-suffix}}. pronunciation
  • {{hu-IPA}}
  • {{hyphenation}}
verb: {{hu-verb}}
  1. (intransitive, colloquial) to speculate to think, meditate or reflect on a subject
  2. (intransitive, colloquial) to speculate to weigh, consider, deliberate
  3. (intransitive, pejorative) to speculate to make a risky trade in the hope of making a profit; to venture or gamble
Synonyms: (to think) töpreng, gondolkodik, elmélkedik, töri a fejét, (to weigh) mérlegel, tervez, számítgat, (to gamble) üzérkedik, nyerészkedik
spiné etymology Either from the obsolete slang word {{hu-suffix}}, or from German slang Spinne. {{R:TotfalusiEty 2005}} pronunciation
  • {{hu-IPA}}
  • {{hyphenation}}
noun: {{hu-noun}}
  1. (archaic, slang) proprietress (of a shop, café, or brothel)
  2. (slang) woman
Synonyms: (woman) asszony,
spongyát rá etymology Literally: "sponge on it" (let's just forget about it, let's erase the memory of it) pronunciation
  • /ˈʃpoɲɟaːtraː/
phrase: {{head}}!
  1. (idiomatic, colloquial) let bygones be bygones
spórol etymology From Bavarian sparen {{hu-suffix}}. First attested in 1835. {{R:Zaicz 2006}} pronunciation
  • {{hu-IPA}}
  • {{hyphenation}}
verb: {{hu-verb}}
  1. (transitive, intransitive, colloquial) to save, save up, economize
Synonyms: takarékoskodik
srác pronunciation
  • /ˈʃraːts/
  • {{hyphenation}}
noun: {{hu-noun}}
  1. (colloquial) boy
  2. (colloquial) kid
Synonyms: (boy) fiú, (kid) gyerek, gyermek, kölyök, lurkó
stáb etymology From German Stab. pronunciation
  • /ˈʃtaːb/
  • {{hyphenation}}
noun: {{hu-noun}}
  1. crew (the group of workers on a dramatic production who are not part of the cast)
  2. (colloquial) staff (a group of experts and leaders working together on a task)
Synonyms: (crew) forgatócsoport, (staff) csapat
stájsz etymology Probably from German Steiß. pronunciation
  • {{hu-IPA}}
  • {{hyphenation}}
noun: {{hu-noun}}
  1. (slang) situation status with regard to conditions and circumstances Mi a stájsz? — What's up?
declination: {{hu-infl-nom}}{{hu-pos-otok}}
stimmel etymology From German stimmen, from Stimme {{R:TotfalusiEty 2005}} {{hu-suffix}}. pronunciation
  • {{hu-IPA}}
  • {{hyphenation}}
verb: {{hu-verb}}
  1. (intransitive, colloquial) to agree/tally (with something {{hu-case}})
  2. (intransitive, colloquial) to be correct
  3. (transitive, colloquial) to tune (to modify a musical instrument) ({{hu-case}})
Synonyms: (to agree) egyezik, egybevág, összeillik, (to be correct) helyes, rendben van, (to tune) hangol
related terms:
  • stimmt
stíröl Alternative forms: stírol etymology From German stieren, from dialectal stier. {{R:TotfalusiEty 2005}} {{hu-suffix}}. pronunciation
  • {{hu-IPA}}
  • {{hyphenation}}
verb: {{hu-verb}}
  1. (transitive, intransitive, slang) to gawk, ogle, leer
Synonyms: bámul, fixíroz
stop etymology Borrowing from English. pronunciation
  • {{hu-IPA}}
interjection: {{head}}
  1. halt! stop!
punctuation: {{head}}
  1. stop used to indicate the end of a sentence in a telegram
noun: {{hu-noun}}
  1. (colloquial) stop sign a red sign on the side of a street instructing vehicles to stop exampleNem állt meg a stopnál. He ran the stop sign.
  2. (colloquial) hitchhike an act of hitchhiking, trying to get a ride in a passing vehicle while standing at the side of a road
strici etymology From Viennese German Strizzi, of uncertain origin, either from Czech strýc or Italian strizzare. pronunciation
  • /ˈʃtrit͡si/
  • {{hyphenation}}
noun: {{hu-noun}}
  1. (colloquial) pimp
súly etymology unknown origin. pronunciation
  • /ˈʃuːj/
  • {{audio}}
noun: {{hu-noun}}
  1. weight force on an object due to the gravitational attraction
  2. weight standardized block of metal used in a balance
  3. (sports) weight, dumbbell weight with two disks attached to a short bar
  4. (athletics, colloquial) shot heavy iron ball used for the shot put
Synonyms: (dumbbell) súlyzó, (shot) súlygolyó
suna pronunciation
  • /ˈʃunɒ/
  • {{hyphenation}}
noun: {{hu-noun}}
  1. (slang) vagina
  2. (slang) woman
svihák etymology From Slovak švihák. pronunciation
  • /ˈʃvihaːk/
  • {{hyphenation}}
noun: {{hu-noun}}
  1. (colloquial) fraud, humbug, crook (one who performs fraud)
svindler etymology From German Schwindler, from schwindeln. pronunciation
  • /ˈʃvindlɛr/
  • {{hyphenation}}
noun: {{hu-noun}}
  1. (colloquial) swindler
Synonyms: csaló, szélhámos
related terms:
  • svindli
  • svindlizik
svindli etymology From German Schwindel, from schwindeln. pronunciation
  • /ˈʃvindli/
  • {{hyphenation}}
noun: {{hu-noun}}
  1. (colloquial) swindle
Synonyms: csalás, szélhámosság
related terms:
  • svindler
szajha etymology unknown origin. pronunciation
  • /ˈsɒjhɒ/
  • {{hyphenation}}
noun: {{hu-noun}}
  1. (vulgar, literary) prostitute
  2. (vulgar, literary) promiscuous woman
szal etymology Shortened from szóval. pronunciation
  • /ˈsɒl/
  • {{hyphenation}}
conjunction: {{head}}
  1. (colloquial) so
szám pronunciation
  • {{hu-IPA}}
  • {{audio}}
etymology 1 From a trk language, compare Turkmen san.
noun: {{hu-noun}}
  1. number abstract entity used to describe quantity
  2. number, figure, numeric data
  3. number, numeral symbol that represents a number háromjegyű szám — three-digit number
  4. number, numeric identifier személyi szám — national identification number
  5. number, quantity
  6. act, number performance within a larger show
  7. number, telephone number
    • 2012, Miklós Gábor Kövesdi (translator), Kathy Reichs, A csontok nem hazudnak (Deadly Décisions), Ulpius-ház (ISBN 978 963 254 640 7), chapter 20, page 193: A jelentést elvittem a titkárságra, visszatértem az irodámba, és felhívtam a Carcajou-központot. Jacques Roy megbeszélésen volt, és nem ért rá késő délutánig. Meghagytam a nevemet és a számomat.
    A hívott szám nem elérhető. — The number you have dialed is not available. Megadod a számod? — Can I have your number?
  8. (music, colloquial) song, track (usually of popular music)
  9. issue, number specific instance of a periodical publication a januári szám — the January issue
  10. (grammar) number state of being singular, dual or plural egyes szám — singular
etymology 2 {{hu-suffix}}
noun: {{head}}
  1. hu-inflection of száj az én szám - my mouth ne szólj szám, nem fáj fejem - literally: don't speak mouth, my head won't ache (a saying, meaning: one who says nothing, doesn't have to worry)
szambázik etymology {{hu-suffix}} pronunciation
  • {{hu-IPA}}
  • {{hyphenation}}
verb: {{hu-verb}}
  1. (intransitive) to samba (to dance the samba)
  2. (slang) to boogie, boogie on down (to walk)
számító etymology {{hu-participle}} pronunciation
  • /ˈsaːmiːtoː/
  • {{hyphenation}}
adjective: {{hu-adj}}
  1. (pejorative, of a person) calculating (serving one's own interests in an unemotional, analytical manner)
  2. (of a machine) calculating (having the ability to calculate)
szar pronunciation
  • /ˈsɒr/
adjective: {{hu-adj}}
  1. (vulgar) bad, shitty Szar hangulata van ma. - She's in a shitty mood today.
noun: {{hu-noun}}
  1. (vulgar) shit solid excretory product evacuated from the bowel A csatornában úszik a szar. - The canal is flowing with shit.
  2. (vulgar) shit worthless unnamed thing Mit kezdjek ezzel a sok szarral? - What should I do with all this shit?
related terms:
  • szarik
szarakodik etymology {{hu-suffix}} pronunciation
  • {{hu-IPA}}
  • {{hyphenation}}
verb: {{hu-verb}}
  1. (vulgar) to crap around, to fart about
szarik etymology {{hu-suffix}} pronunciation
  • /ˈsɒrik/
  • {{hyphenation}}
verb: {{hu-verb}}
  1. (vulgar) to shit
Synonyms: kakál
szatyor etymology unknown origin. pronunciation
  • /ˈsɒcor/
  • {{audio}}
  • {{hyphenation}}
noun: {{hu-noun}}
  1. shopping bag
  2. (pejorative, vulgar) hag (an unpleasant older woman)
szedsz valamilyen gyógyszert {{phrasebook}}
phrase: {{head}}?
  1. (informal, singular) are you taking any medications?
szelfi Alternative forms: selfie etymology From English selfie. pronunciation
  • {{hu-IPA}}
  • {{hyphenation}}
noun: {{hu-noun}}
  1. (informal) selfie
    • {{quote-web }} A szelfinek sokféle változata van: nem csak olyanokkal lehet büszkélkedni, amelyeken azt gondoljuk, hogy jól nézünk ki, de olyanokkal is, amelyeken iszonyú hülye fejet vágunk.
    • {{quote-web }} Ugyancsak jópofa lehetőség, hogy szelfikészítés közben elég egy adott szót kimondani (pl. cheese), és a kamera már akcióba is lendül. Osztott képernyős szelfi is készíthető, a kép egyik felén az látható, amit a frontoldali, a másikon pedig azt, amit a hátsó kamera rögzített.
személyi pronunciation
  • /ˈsɛmeːji/
  • {{audio}}
  • {{hyphenation}}
etymology 1 {{hu-suffix}}
adjective: {{hu-adj}}
  1. personal (of or pertaining to a particular person)
etymology 2 Shortened from személyi igazolvány
noun: {{hu-noun}}
  1. (informal) ID (a card or badge showing the official identity of the wearer)
szerzet etymology {{hu-suffix}} pronunciation
  • /ˈsɛrzɛt/
  • {{hyphenation}}
noun: {{hu-noun}}
  1. religious order, confraternity
  2. (colloquial) guy, figure
szeszes ital pronunciation
  • /ˈsɛsɛʃitɒl/
noun: {{hu-noun}}
  1. spirit, alcohol, liquor
Synonyms: alkohol, pia (slang)
szia {{phrasebook}} etymology Abbreviation of szervusz. pronunciation
  • /ˈsiʲɑ/
  • {{audio}}
  • {{hyphenation}}
interjection: {{head}}
  1. (informal) bye, see 'ya, so long
  2. (informal) hi
Used both for hello and goodbye when said to a single person. The plural form is sziasztok.
szivar etymology {{back-form}} {{hu-langref}} pronunciation
  • /ˈsivɒr/
  • {{hyphenation}}
noun: {{hu-noun}}
  1. cigar
  2. (slang) blighter, bloke öreg szivar - old geezer
szívat etymology {{hu-suffix}} pronunciation
  • {{hu-IPA}}
  • {{hyphenation}}
verb: {{hu-verb}}
  1. (transitive, colloquial) to haze, nag, annoy, harass to put in an unpleasant situation
  2. (transitive, colloquial) to mess with, prank, joke, fool, dupe, trick
szíverősítő etymology szív ‘heart’ + erősítő ‘strengthening’ pronunciation
  • /ˈsiːvɛrøːʃiːtøː/
  • {{hyphenation}}
noun: {{hu-noun}}
  1. (colloquial) medicine that improves heart functions
  2. (humorous) pick-me-up (stong alcoholic beverage, mostly pálinka)
Synonyms: (alcohol) itóka
szleng etymology From English slang. pronunciation
  • /ˈslɛŋɡ/
  • {{hyphenation}}
noun: {{hu-noun}}
  1. slang
Synonyms: argó
szopás etymology {{hu-suffix}}
noun: {{hu-noun}}
  1. (vulgar) blowjob
szufla etymology {{back-form}} pronunciation
  • /ˈsuflɒ/
  • {{hyphenation}}
noun: {{hu-noun}}
  1. (colloquial) breath, wind
szuperál etymology From Latin superare, from super {{hu-suffix}}. pronunciation
  • {{hu-IPA}}
  • {{hyphenation}}
verb: {{hu-verb}}
  1. (colloquial) to function, act, work, run nem szuperál - it doesn't work
tacskó etymology From ll taxō, of Germanic origin, compare Proto-Germanic *þahsuz. pronunciation
  • /ˈtɒt͡ʃkoː/
  • {{hyphenation}}
noun: {{hu-noun}}
  1. dachshund
  2. (colloquial) callow youth
Synonyms: dakszli
taksa etymology From Malayalam taxa, back-formation from Latin taxō pronunciation
  • /ˈtɒkʃɒ/
  • {{hyphenation}}
noun: {{hu-noun}}
  1. (colloquial) charge, rate, price
related terms:
  • taksál
taksál etymology From Latin taxō {{hu-suffix}}, from tangō. pronunciation
  • {{hu-IPA}}
  • {{hyphenation}}
verb: {{hu-verb}}
  1. (colloquial) to estimate, reckon
related terms:
  • taksa
tanári etymology {{hu-suffix}} pronunciation
  • /ˈtɒnaːri/
  • {{hyphenation}}
adjective: {{hu-adj}}
  1. professorial, teaching, teacher's (of or pertaining to teacher) tanári kar - teaching staff, faculty tanári szoba - staffroom tanári asztal - teacher's desk
noun: {{hu-noun}}
  1. (colloquial) staffroom a tanári előtt - outside the staffroom
tanti etymology From ag Tante, from French tante, from Old French ante, from Latin amita. pronunciation
  • /ˈtɒnti/
  • {{audio}}
  • {{hyphenation}}
noun: {{hu-noun}}
  1. (dated, colloquial) aunt
Synonyms: nagynéni
taperol pronunciation
  • /ˈtɒpɛrol/
  • {{hyphenation}}
verb: {{hu-verb}}
  1. (slang) to grope
tarhál etymology From the obsolete {{hu-suffix}}. {{R:Zaicz 2006}} pronunciation
  • {{hu-IPA}}
  • {{hyphenation}}
verb: {{hu-verb}}
  1. (slang) to panhandle, to beg for money or valuables
tetves etymology From the tetv- stem of {{hu-suffix}} pronunciation
  • /ˈtɛtvɛʃ/
  • {{hyphenation}}
adjective: {{hu-adj}}
  1. lousy, nitty (infested with lice)
  2. (vulgar) blasted, bloody
tinta etymology From the Latin tincta, from tingere. pronunciation
  • /ˈtintɒ/
  • {{hyphenation}}
noun: {{hu-noun}}
  1. ink
  2. (colloquial) booze
tisztviselő etymology tiszt + viselő pronunciation
  • /ˈtistviʃɛløː/
  • {{hyphenation}}
noun: {{hu-noun}}
  1. official (office holder invested with powers and authorities)
Synonyms: hivatalnok, tisztségviselő, (pejorative) aktakukac, tintanyaló
tök {{wikipedia}} pronunciation
  • /ˈtøk/
adverb: {{hu-adv}}
  1. (informal) very, totally (short of tökéletesen)
noun: {{hu-noun}}
  1. squash, pumpkin, vegetable marrow
  2. (cards) bells (a suit)
  3. (informal) male sex organ, male genital
tökfilkó etymology tök + filkó pronunciation
  • /ˈtøkfilkoː/
  • {{hyphenation}}
noun: {{hu-noun}}
  1. (pejorative) dolt, blockhead
Synonyms: fajankó, tökfej
történelem etymology {{hu-suffix}}, {{hu-langref}} First attested in 1842.{{R:Zaicz 2006}} pronunciation
  • /ˈtørteːnɛlɛm/
  • {{audio}}
  • {{hyphenation}}
noun: {{hu-noun}}
  1. history aggregate of past events
    • {{quote-journal }} A történelmet a személyiségek alakítják, és a történelem „termeli ki” a személyiségeket, hogy azután egyben ítéletet is alkosson, mondjon róluk. Az ítéletet alkotó azonban igazán nem is a történelem, hanem a kortársak, illetve az utókor.
    A történelem ismétli önmagát. — History repeats itself.
  2. writing of history, historiography
    • 1892, , Rákóczy fia, chapter 22: Rákóczy György vagy. Fia Rákóczy Ferenc fejedelemnek. De nem annak a Bécs városi koldusok királyának, aki e fényes nevet bitorolja. A te atyád Erdélyország nagyfejedelme volt; aki a nevét a történelem legfényesebb lapjaira írta fel.
    • {{quote-journal }} Dietrich von Choltitz később bekerült a történelembe, mert amikor 1944 őszén Hitler kiadta őrült parancsát, hogy égessék fel Párizst, ő, a párizsi Wehrmacht főparancsnokaként, életét kockáztatva megparancsolta katonáinak, hogy kíméljék meg a francia fővárost.
  3. history branch of knowledge that studies the past
    • {{quote-journal }} Komolyra fordítva a szót, a régészet a múlt tudománya. A modern angolszász megközelítés szerint az antropológia egyik ága, a letűnt korok néprajza. Mifelénk inkább a történelem segédtudományának tartják, bár ez a besorolás nem egészen pontos.
  4. history school subject Jó jegyet kaptam történelemből. — I got a good grade in history.
  5. (informal) history class A történelem elmaradt. — The history class was cancelled.
  6. (informal) history something that no longer exists or is no longer relevant
    • {{quote-web }} Sokan a mai napig sajnálják, hogy megszűnt, pedig a többség számára már csak történelem, hogy 1971. december 31-én futott ki az utolsó vicinális a nádudvari vasútállomásról.
Synonyms: (history: aggregate of past events) múlt, történet (archaic), história (archaic), (writing of history) történetírás, történet (rare), (history: branch of knowledge that studies the past) történettudomány, történet (archaic), (history: school subject) töri (informal), (history class) történelemóra
történet etymology {{hu-suffix}} First attested around 1456.{{R:Zaicz 2006}} pronunciation
  • /ˈtørteːnɛt/
  • {{audio}}
  • {{hyphenation}}
noun: {{hu-noun}}
  1. history record or narrative description of past events
    • {{quote-journal }} Nijolé Klingaité előadása elején a vilniusi Egyetemi Könyvtár rövid történetét hallhattuk. Az 1570-ben alapított Academia Vilnensis Societatis Jesu könyvtárából nőtt ki, amely anyagát Georgius Albinius vilniusi püspöknek és Zsigmond August lengyel király és litván nagyhercegnek köszönheti.
  2. story, tale sequence of real or fictional events
    • 1927, , Halálfiai, chapter 6: Ó, Nelli nem ismerte a szerelmet. Némi ellenszenv, némi bámulat, némi ijedtség: egyéb érzések nem fűzték életének Don Juanjához. A szerelem ijesztő és terhes szó volt füleiben: egy frázis, mellyel szemben nem tudta kötelességét. Lelke hiszékeny volt, könnyen lehetett beugratni és megrémíteni. Tanácstalanul állt. Egyszerre egy nagy, romantikus szerelmi történet hősnőjének látta magát, s ijedten kérdezte, mit szokás ilyenkor cselekedni?
  3. (slang) thing, thingy, gizmo, contraption
  4. (dated) history aggregate of past events Ez a könyv Magyarország történetéről szól. — This book is about the history of Hungary.
  5. (rare) writing of history, historiography
    • 1980, István Hahn, Istenek és népek, ISBN 963-223-170-8, chapter 1: A kapcsolat egy másik típusa az, amilkor egy-egy, eredetileg egymástól független totemisztikus, ill. természeti isten alakja valamilyen, ma már meg nem határozható okokból egybeolvadt, pl. hódítás vagy politikai egyesülés esetében. Így vált az egyiptomi Hórusz sólyomisten egyúttal a napisten, Ré fiává. Ez a fejlődés azonban a neolitikus, még történet előtti kor félhomályából már átvezet az írásos emlékek által is megvilágított történeti korok derengésébe.
  6. (archaic) history branch of knowledge that studies the past Történetet tanul. — He/she is studying history.
  7. (archaic) chance random occurrence
    • 1794, , A’ gyapjas vitézek: Másadik könyv, p. 144.: Történetből esett-é? avagy kéſz-akarva? nem tudom; de Jázonnak lakásáúl azon ſzoba rendeltetett, mely Eutelus ſzobája mellett vala, és ha mellynek belső ajtaját meg-nyitod, a’ királyi háznak azon réſzébe juthattſz, mely Medeának lakására rendeltetett.
    • {{quote-journal }} D. Robinzon azt mondá, hogy ezen gyógy mód nem régiben történetből fedeztetett-fel. Egy macska bejárt t. i. némi kémikus mühelyébe, mit az inasok megunván, megéteték kék savval, ’s mint döglöttet félre veték. Történetből azonban egy edény alá esett, mellyből csapon víz csorgott, ’s a’ macska lassanként fel-éledett. Ezen intést haszonra forditva, már több ízben emberen is segítettek vele.
Synonyms: (story, tale) mese, elbeszélés, sztori, (history: aggregate of past events) történelem, múlt, história (archaic), (thing, object, gizmo) dolog, valami, izé, cucc, cuccos, okosság, kütyü, (writing of history) történetírás, történelem, (history: branch of knowledge that studies the past) történelem, (chance) véletlen
trampli etymology From German Trampel, from trampeln. pronunciation
  • /ˈtrɒmpli/
  • {{hyphenation}}
adjective: {{hu-adj}}
  1. (derogatory) awkward, clumsy
noun: {{hu-noun}}
  1. (derogatory) a sloppy, slovenly woman
trehány etymology From Slovak trhan, from trhať. pronunciation
  • /ˈtrɛhaːɲ/
  • {{hyphenation}}
adjective: {{hu-adj}}
  1. (colloquial) slovenly, sloppy
tupíroz etymology From German toupieren, from Toupet, from French toupet {{hu-suffix}}. pronunciation
  • {{hu-IPA}}
  • {{hyphenation}}
verb: {{hu-verb}}
  1. (transitive) to backcomb, fluff one's hair
  2. (colloquial) to improve on the truth
tuti pronunciation
  • /ˈtuti/
  • {{hyphenation}}
adjective: {{hu-adj}}
  1. certain, sure, unquestionable Tuti, hogy odaérünk. - We'll definitely get there.
noun: {{hu-noun}}
  1. (colloquial) dead cert
ugrat etymology {{hu-suffix}} pronunciation
  • {{hu-IPA}}
  • {{hyphenation}}
verb: {{hu-verb}}
  1. (transitive) to jump (with a horse, bicycle, motorcycle or a car on a ramp)
  2. (transitive, informal) to pull someone's leg, to tease, to kid
úszógumi etymology úszó + gumi pronunciation
  • /ˈuːsoːɡumi/
  • {{hyphenation}}
noun: {{hu-noun}}
  1. swim ring (an inflatable ring worn around the user's torso in water)
  2. (colloquial) spare tyre UK, spare tire US, love handle (a protruding area of fat on the side of the body)
Synonyms: (swim ring) úszóöv
ül etymology unknown origin. pronunciation
  • {{hu-IPA}}
  • {{audio}}
verb: {{head}}
  1. to sit
  2. (informal) to serve time Tíz évet ült gyilkosságért. - He served 10 years for murder.
  3. (slang) to get the desired effect (e.g. of a joke)
ürge pronunciation
  • {{hu-IPA}}
  • {{hyphenation}}
noun: {{hu-noun}}
  1. gopher (a small burrowing furry rodent)
  2. (informal) guy, man
üzi etymology diminutive of üzenet pronunciation
  • {{hu-IPA}}
  • {{hyphenation}}
noun: {{hu-noun}}
  1. (informal) message, text message
vág etymology From Proto-Ugric *waŋke-, which ultimately derives from fiu *waŋɜ. pronunciation
  • {{hu-IPA}}
  • {{audio}}
verb: {{hu-verb}}
  1. to cut
  2. to hit, to throw
  3. (slang) to know, to understand
Synonyms: (cut) hasít, metsz, metél, nyes, nyír, nyisszant, szel, (hit) csap, üt
valszeg etymology Contraction of valószínűleg pronunciation
  • /ˈvɒlsɛɡ/
  • {{hyphenation}}
adverb: {{hu-adv}}
  1. (slang) likely, probably
vált etymology {{hu-suffix}} pronunciation
  • {{hu-IPA}}
  • {{audio}}
verb: {{hu-verb}}
  1. (transitive) to change, replace, exchange to supply or substitute an equivalent for Hazament ruhát váltani. — He/she went home to change clothes.
  2. (transitive) to change to make something into something different
    • {{quote-journal }}
    Hirtelen témát váltott. — He/she suddenly changed the subject.
  3. (transitive) to exchange, switch, trade (objects, words, etc.)
    • 1862, , Zord idő, part 1, chapter 1: […] Deák Dániel uram ő kegyelme elég frissen vágtatna Buda elébe, mert ép lábszárakkal áldotta meg az Isten s a lovaglásban akármelyik portyázóval versenyez; de fájdalom! a csúz miatt újjai bogosak és merevek. Következésképpen Budavárnál farkasszemet fog ugyan a németekkel váltani, de teremtuccse, egyet sem vág le közülök.
    • 1872, , Az arany ember, part 3, chapter 2: Egy napon azt mondta Mihály odahaza, hogy le kell mennie Levetincre, ahonnan csak egy hónap múlva kerül majd elő. Minden úti készület úgy volt intézve, hogy hosszú időre távol marad. ¶ Mikor a házastársak búcsúcsókot váltottak egymással: hideg, látszólagos, szerződéses csókot, Athalie is jelen volt.
    Váltottak néhány szót. – They exchanged a few words.
  4. (intransitive) to change, turn, become ({{hu-case}})
  5. (transitive, intransitive) to follow, replace, succeed to take the place of; to fulfill the end or office of
  6. (transitive) to book (a ticket) Két jegyet váltott a koncertre. – He/she booked two tickets for the concert.
  7. (transitive, intransitive) to change (money) for smaller denomination
  8. (transitive, intransitive) to convert (money) into another currency Dollárt váltottak euróra. — They converted dollars into euros.
  9. (intransitive, colloquial, automotive) to shift gears to change the gear in a motor vehicle
    • 2012, Miklós Gábor Kövesdi (translator), Kathy Reichs, A csontok nem hazudnak (Deadly Décisions), Ulpius-ház (ISBN 978 963 254 640 7), chapter 29, page 283: Gépiesen váltottam és kormányoztam, alig vettem tudomást a körülöttem lévő forgalomról.
  10. (intransitive, archaic) to turn to change one's direction of travel Északnak váltott. – He/she turned to the north.
Synonyms: (change, replace) cserél, kicserél, (exchange, switch, trade) cserél, (change for smaller denominations) felvált, (book) vesz, vásárol, (turn) fordul, tér, eltér
vamzer pronunciation
  • /ˈvɒmzɛr/
  • {{hyphenation}}
noun: {{hu-noun}}
  1. (slang) rat, snitch (informer)
Synonyms: besúgó, spicli, tégla
vasmacska etymology vas ‘iron’ + macska ‘cat’ pronunciation
  • /ˈvɒʃmɒt͡ʃkɒ/
  • {{hyphenation}}
noun: {{hu-noun}}
  1. (colloquial) anchor
Synonyms: horgony
vastag pronunciation
  • {{hu-IPA}}
  • {{hyphenation}}
adjective: {{hu-adj}}
  1. thick (relatively great in extent from one surface to another)
  2. (slang) rich, well-to-do
antonyms:
  • vékony
verda etymology From Romany, compare Romungro Romani verda. pronunciation
  • /ˈvɛrdɒ/
  • {{hyphenation}}
noun: {{hu-noun}}
  1. (slang) set of wheels, motor (UK), wheels (an automible)
vili etymology Abbreviation of villamos. Alternative forms: villi
noun: {{hu-noun}}
  1. (informal) tram
Synonyms: (tram) villamos
villi
etymology 1 From German Willi, from Slovak víly, plural of víla.
noun: {{hu-noun}}
  1. fairy
etymology 2 Abbreviation of villamos. Alternative forms: vili
noun: {{hu-noun}}
  1. (informal) tram
Synonyms: (tram) villamos
Page 4 of 4

All Languages

Languages and entry counts